Üres bölcsőt ringat...
Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna,
de nem lehetett
Tudod, a számla nagy,
a munka se vár
S jött a hír, hogy
a fiam már jár...

tovább>>>
 

A stressz gyógytornász szemmel


A stressz gyógytornász szemmel

A stressz elnevezés nem túl régi, Selye Jánostól származik, aki az 1930-as években végezte kutatásait ezzel kapcsolatban. Azonban a stressz nem csak a ma emberét érinti. Stressz mindig volt és mindig is lesz, csak az a kérdés, hogy vagyunk képesek vele megbirkózni.
Stressz hatására a szervezetünk mellékveséi adrenalint kezdenek termelni, amely felkészíti a szervezetet a fokozott fizikai megterhelésre, a “küzdelemre”. Hatására a szívben, bőrben és a belső szervekben az erek összehúzódnak és a vér nagy része az izmokba kerül; a májból glikogén kerül a vérbe, biztosítva a szükséges energiát a harchoz.
Az ősembereknél stressznek számított például a vadállatok támadása (vagy éppen elejtése), amely fokozott fizikai aktivitást igényelt ahhoz, hogy el tudjon menekülni az állat elöl. Ilyenkor az izmok felkészültsége nem volt hiábavaló, hiszen a futással az erőkifejtéssel le is vezette a felgyülemlett feszültséget. A vész elmúltával a szervezet visszaállhatott a normál kerékvágásba.
A mai világban azonban egész másfajta stressz ér bennünket. Azon problémák megoldási mechanizmusai, amelyek stresszként hathatnak, legtöbbször nem kívánnak fizikai aktivitást. Így aztán a szervezet hiába készül fel a menekülésre vagy éppen a támadásra, az nem valósul meg. Nem futhatunk el a problémák elöl. Ezen kívül sokszor nem is csak egy problémával kell szembenézni, hanem több szinten kell megállni a helyünket. (Munkahelyi gondok után otthoni küzdelmek, és akkor még nem is említettük az egzisztenciális kérdéseket). A sok megoldatlan feladat állandósítja a szervezet fokozott készenléti állapotát. A tartós stressz előbb utóbb szorongáshoz, depresszióhoz és rengeteg szervi megbetegedéshez vezethet.
Tartós terhelésre kialakul a magas vérnyomás, az erek elveszítik rugalmasságukat, a szívverés felgyorsul, az emésztőrendszer rossz vérellátása fekélyeket okozhat, a bőr egyes betegségei is a rossz vérkeringés számlájára írhatók, az immunrendszer ellenálló képessége csökken, az izmokban felgyülemlik a feszültség, tónusuk fokozódik – ezeket mind a stressz okozza. A vázizmok állandó feszülése megváltoztatja a testtartást, melynek hosszantartó fennállása nem csak izomfájdalmakhoz, hanem egyéb mozgásszerv-rendszeri betegségekhez is vezethet: nyak- hát-, derékfájdalmat, fejfájást is okozhat, akár gerincsérv is kialakulhat.
A stresszre igen érzékeny izmaink például a nyak és a hát területén található csuklyás izmok, a mély hátizmok, karizmok.
Tehát az idegrendszert érő hatás egyéb szervi tünetekben manifesztálódik, de ez egy oda-vissza ható rendszer. Az idegrendszert is lehet befolyásolni, például a vázizmok felöl. Azok tudatos ellazítása, nyújtása, a feszültség levezetése valamilyen sporttal, képes áthangolni a szerveztet és megadni a kívánt nyugalmat. A mozgás fokozza az endorfin szintet, amit “boldogság hormonnak” is neveznek. Testedzés hatására T sejtek termelődnek, ami pedig az immunrendszert erősíti. Relaxáció hatására visszaáll a belső szervek felborult vérkeringése.
Ajánlott megtanulni az autogén tréninget, mely a vegetatív idegrendszer tudatos áthangolására tanít meg. Ennél könnyebben, gyorsabban elsajátítható lazító technika a progresszív relaxáció, mely a vázizomzat tudatos megfeszítésén és ellazításán alapszik. Jó hatásúak a streching gyakorlatok, jóga, pilates, lazító gyógytorna.
A sportok közül azok a jó stresszoldók, amelyek nem teremtenek versenyhelyzetet. Ilyen lehet a kocogás, úszás, kerékpározás, tánc. Remek idegnyugtató a séta, kirándulás.

Végezetül ajánlanék néhány bármikor könnyen elvégezhető gyakorlatot. A gyakorlatok végzése előtt nyissa ki az ablakot, a levegőt mindig orrán át szívja be és szájon át fújja ki! A gyakorlatokat ülve és állva is végezheti. Ha bármilyen mozgásszervi problémája van, kérje ki gyógytornász véleményét! NE erőltesse a gyakorlatokat, csak addig végezze, ameddig jólesik!

1. Egyenesítsük ki hátunkat, nyakunkat és így bólintsunk előre és vissza. Fej lehajtásakor kifújni a levegőt, emeléskor beszívni. Nyolcszor ismételjük.
2. Fordítsuk a fejet mindkét oldalra, ameddig megy, ötször jobbra és ötször balra. Fordításkor beszívjuk a levegőt, középen kifújjuk.
3. Közelítsük a jobb fülünket a jobb vállunkhoz, vagyis hajlítsuk a fejet jobbra, de nem a vállat húzzuk fel!!! A levegőt a hajlítás közben beszívjuk, visszatéréskor kifújjuk. Balra ugyanez, váltogatva ötször- ötször ismételjük, mindkét irányba.
4. Fejünket jobb kézzel húzzuk el jobbra és tartsuk meg húsz másodpercig. Ugyanezt baloldalra is ismételjük. Egyszer elég mindkét oldalra.
5. Körözzünk vállainkkal hátra nyolcszor és előre is nyolcszor.
6. Fej mellé felnyújtott jobb karral nyújtózzunk minél magasabbra, nyújtózáskor beszívjuk a levegőt, lazításkor kiengedjük. Karokat váltogatva ötször-ötször ismételjük.
7. Két kezünket kulcsoljuk össze és hajoljunk előre a két láb közé, közben kifújjuk a levegőt, véghelyzetben kicsit megtartjuk, majd felnyújtózunk mindkét karral egyszerre és beszívjuk a levegőt. Ötször ismételjük.
Egészségére!

Ha kérdése lenne, szívesen válaszolok:
Mezey Gyöngyi
gyógytornász
www.gymmozgaskozpont.hu
m.gyongyi@gymmozgaskozpont.hu

Oldal nyomtatsa
Stressz-teszt
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ,
apa vagy fiú? 

tovább>>>
 
Csatlakozók
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született:
1928-03-21

Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született:
2008-04-19
 



Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.