Üres bölcsőt ringat...
Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna,
de nem lehetett
Tudod, a számla nagy,
a munka se vár
S jött a hír, hogy
a fiam már jár...

tovább>>>
 

Kell-e félnünk a fehérje hiánytól?


Bár a szervezet szárazanyag tartalmának jelentõs része fehérje, mégsem szükséges aggódni a fehérje hiány miatt. (Korunkban inkább ennek ellenkezõje jellemzõ). Fehérje szükségletként a korábbi évtizedekben igen magas értékeket adtak meg (kb. 1,5g / testtömeg kilogramm /nap/fõ), amelynek mára beértek a következményei. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) által javasolt beviteli értékek egyre csökkennek, amely tény mutatja, hogy e kérdéskör még a szakemberek között is vitatott, nem egyértelmû. Jelenleg a napi fiziológiás fehérjeminimum átlagosan 0,5 - 0,6g/ttkg/fõ/nap, azaz 70 kg testtömeg esetén kb. 35-42 g jó minõségû fehérjét jelent. A biztonság érdekében azonban ezt 25%-kal megnövelik, így 0,70-0,75g/ttkg értéket kapnak ,amely az elõbb említett példában 50-55 g fehérjét jelent. Rosszabb minõségû fehérjébõl többet javasolnak, ugyanez igaz idõsebb korban és gyengébb felszívódás esetén.

Látható, hogy a szakemberek különbözõ biztonsági faktorokat, szorzókat vezetnek be, hogy a hiányt elkerüljék. A hiány azonban nagyon ritka, így nyugodtan számolhatunk kisebb értékekkel. A napi szükséglet kb. 45-50gram (ált. 0,6-0,75 ttkg), persze férfiaknál több, nõknél kevesebb. (Hazánkban jelenleg 100-120g/nap/fõ a fehérje fogyasztás, ennek 60%-a állati eredetû, Amerikában is hasonlóak az arányok) Gyermekeknél is magasabb a fehérje igény, általában 0,9-1,1g fehérjével számolnak. Érdekes, hogy az anyatej fehérje tartalma 1% körül van, ami jelzi, hogy a fehérjét még a fejlõdés legfontosabb szakaszában sem szabad túladagolni. Úgy tûnik, hogy minél fontosabb egy élõlénynél az agyi-idegi mûködés, és minél lassabb a fejlõdési szakasz, annál kisebb a fehérje igény is. A gyorsan szaporodó állatok (pl.: rágcsálók) tejének fehérje tartalma rendkívül magas. A fiatalkori fehérje túlsúly meggyorsíthatja a nemi érési folyamatot, a növekedést és más folyamatokat is, amely a késõbbiekben visszahat. A gyorsabban növekedõ és érõ fiatalok szervezete gyorsabban elhasználódik, az öregedési folyamat hamarabb beindul. A kisebb fehérjetartalmú étrenden növekvõ gyermekek lassabban érnek és növekednek, emiatt sokan hiánybetegként kezelik õket. A késõbbiekben azonban fizikailag, szellemileg és idegileg elérik a maximális teljesítõképességet és életminõségben, illetve élethosszban sokkal pozitívabb eredmények mutatkoznak. Ma már a túlzott fehérjebevitel és rosszabb életminõség között alapvetõ összefüggéseket lehet kimutatni.

A szervezet igen gazdaságosan és takarékosan bánik a fehérjékkel. A szervezeten belül elbomló fehérjék újra aminosavvá alakulnak és ismét felépülnek újabb molekulákká. Az enzimek, hormonok, bélhámsejtek, a vér alakos elemei stb. mind újrahasználódnak. A fehérjeszükséglet tehát elsõsorban a leváló bõrhámsejtek, vizelet, széklet útján eltávozó fehérjék pótlására korlátozódik, ezeken kívül a haj és körömnövekedéshez, és bizonyos belsõ szabályozó, illetve energiatermelõ folyamathoz szükséges még fehérje. A javasolt 50 gramm körüli érték bõven képes fedezni a felmerülõ szükségleteket. A fehérjehiány valószínûsége tehát igen csekély, ha jól párosítjuk táplálékainkat.

Energiaszegény táplálkozás esetén elõfordulhat, hogy a szervezet (szénhidrát és zsiradék hiányában) hozzányúl a fehérjeraktárakhoz, és az értékes aminosavakat bekapcsolja az energiatermelõ folyamatokba. Ilyen esetekben is kialakulhat fehérje hiány, hiszen a kisebb energiát adó aminosavakból több kell az energiaszükséglet fedezésére. Fontos tehát, hogy a növényi alapú étrend energiatartalma megfelelõ legyen. (napi 1800-2500 kcal) A napi fehérjeszükséglet elég könnyen fedezhetõ, gondoljunk a száraz hüvelyesek (22-26%); olajos magvak (22-33%); teljes õrlésû gabonák (10-15%) magas és értékes fehérje tartalmára. A növényi fehérjék közül is van néhány, amelynek értéke közelít a teljes értékhez (a szója teljes értékûnek vehetõ). Ha a tejet vesszük 100%-nak, a rizs 80%, a burgonya 70%, borsó 50%, a búza 40% fehérje értékkel bír. Példa: - 1 tál lencse, zabpehely fasírttal, 1 szelet kenyér, saláta (kb. 35-45 g értékes fehérje) barnarizs, szójafasírt, saláta (20-30 g fehérje). 
(Forrás: tudomanyeseletmod.shp.hu hírlevél)
 
Oldal nyomtatsa
Stressz-teszt
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ,
apa vagy fiú? 

tovább>>>
 
Csatlakozók
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született:
1928-03-21

Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született:
2008-04-19
 



Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.