Üres bölcsőt ringat...
Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna,
de nem lehetett
Tudod, a számla nagy,
a munka se vár
S jött a hír, hogy
a fiam már jár...

tovább>>>
 

Vegánok és húsevők - Mennyire egészséges a növényi koszt?


Levelezõtársaim olykor nagy lelkesedéssel írják, hogy a nagy ünnepek után mintha megcsömörlöttek volna a húsféléktõl, és már napok, hetek óta csak növényi koszton élnek. Igazi vegetáriánusokká váltak. Ezek a drótpostán érkezett levelek késztették e sorok íróját arra, hogy utánanézzen, mi is az a vegetarianizmus, kik is azok a vegánok, áttérhet-e az ember máról holnapra a hústalan étrendre, lesz-e következménye az új étrendválasztásnak.
Elõször is milyen elõnyökkel jár a hús nélküli táplálkozás? Valamennyi szakkönyv hangsúlyozza, hogy a vegetarianizmus nemcsak étrendi változás, hanem másfajta életmód is. Az étrenden kívül fontos még, hogy az ember ne dohányozzon, ne igyon alkoholt és kávét, fordítson nagyobb figyelmet mozgására, pihenésére és relaxációjára. Ezzel az életmóddal jelentõsen csökkenhet egyes krónikus megbetegedések kialakulása és elõfordulása. Kevesebb az elhízott vegán, mint a húsevõ ember. Nem alakul ki náluk magas vérnyomás és érrendszeri megbetegedés, továbbá epe- és vesekövesség. Cukorbetegség is sokkal ritkábban jelentkezik a növényevõk táborában. Úgyszintén sokkal ritkábban alakul ki néhány daganatos megbetegedés, például vastagbélrák, emlõ- és tüdõrák.
Jellemzõ még a vegánokra az ideális testsúly, olykor az annál is kisebb testtömeg.
 
Vegetáriánus irányzatok a táplálkozásban
A vegánok csak növényi eredetû termékeket fogyasztanak. Nem esznek semmiféle húsételt, tejet és tejterméket, tojást. Ételeikben nincs megengedve még a tejpor vagy a zselatin se, nem beszélve a többi állományjavító vegyi anyagról, amit az élelmiszeripar manapság elõszeretettel használ. A vegánokhoz sorolják a gyümölcsevõket és a nyers kosztot fogyasztó embereket is.
A nyersevõkre jellemzõ, hogy semmilyen hõkezeléssel sem fogyasztják a növényi eredetû ételeket, mindent nyersen esznek. Kerülik az iparilag feldolgozott termékeket. Fõ táplálékforrásuk a zöldségfélék, amelyek a szervezetet tisztítják, a gyümölcsök, amelyek élénkítenek és a gabonafélék, amelyek táplálnak. Mindent nyersen vagy csíráztatva, illetve áztatva fogyasztanak. Ez a táplálkozási irányzat az elsõ világháború utáni éhínség alatt fejlõdött ki, és Bicsérdi Béla nevéhez fûzõdik. A bicsérdisták naponta kétszer étkeznek: napkelte és napnyugta idején.
A gyümölcsevõk olyan vegetáriánusok, akik csak gyümölcsön élnek, még zöldségfélét sem fogyasztanak. A frutariánusok a gyümölcsök mellett olykor még mézet, olívaolajat és diót esznek.
A makrobiotikus táplálkozás viszonylag nemrégen terjedt el. Ez az irányzat sem kizárólagosan a táplálkozással foglalkozik, hanem egy életmódot fejez ki. A makrobioták úgy válogatják össze az élelmiszerfajtákat, hogy azok összhangban álljanak az ember belsõ és külsõ sajátságaival. Az élelmiszereket jin és jang szerint csoportosítják. A jang típusú élelmiszerek például a hús, a hal és a tojás. A jin típusúak pedig a gyümölcsfélék, a paradicsom, a spenót stb. Filozófiájuk szerint olyan élelmiszerfajtákat kell enni, amelyek az adott térségben teremnek és nem finomítottak. Étrendjük úgy van megválogatva, hogy a táplálékukban 50–60 százalékarányban legyenek teljes értékû gabonamagvak, 20–30 százalékban az adott területre jellemzõ zöldségfélék párolva és 5–10 százalékban hüvelyesek.
Vannak még lakto vegetáriánusok, akik olyan vegánok, akik nem fogyasztanak tojást, de tejet és tejterméket igen.
Az ovo-lakto vegánok a húsmentes, de a növényi eredetû termékek mellett még esznek tejtermékeket és tojást is.
A vegetáriánusoknak van még egy irányzatuk, ezek a szemivegánok, akik alkalmakként esznek halat és csirkehúst is.
 
A növényi eredetű táplálkozás veszélyei
A vegetáriánus étkezési forma beiktatása életünkbe veszéllyel is járhat, hiánybetegséget okozhat. A fehérjeszükséglet szempontjából a legfontosabb, hogy a szervezet megfelelõ mennyiségû aminosavhoz jusson. Ennek a legjobban az állati eredetû fehérjék aminosav-tartalma felel meg. A növényi eredetû fehérjéknél néhány esszenciális aminosav hiányzik vagy olyan kis mennyiségben van jelen, ami kevés az embernek. Sokáig azt hitték a szakemberek, hogy a szójafehérje mindenfajta aminosavat tartalmaz, a legutóbbi kutatások azonban megállapították, hogy ez nincs így. A lakto-, illetve az ovo-lakto, valamint a szemivegetariánus étrend hívõinél ilyen veszély nem fenyeget, de a gyümölcsevõknél vagy a nyers kosztot fogyasztóknál a fehérjehiány betegségeket válthat ki. Ha a vegán ügyel arra, hogy étrendjébõl ne hiányozzanak a szükséges esszenciális aminosavak, akkor hosszú ideig folytathatja növényevését. Kiegyensúlyozott aminosav-bevitel biztosítható, ha az étrendben a teljes kiõrlésû búza mellett hüvelyes ételek és mogyoró van, barnarizst hüvelyesekkel együtt fogyaszt, a tejjel búzaféléket is eszik, illetve a tejjel barnarizsbõl készült ételfélével táplálkozik.
A vas a hemoglobin fontos alkotórésze, mert ez az elem megköti az oxigént. A vas az állati eredetû élelmiszerekbõl sokkal jobban, mintegy 20–30 százalékban felszívódik, míg a növényi eredetûekbõl mindössze 1–3 százalékban. A vegetáriánusoknál igen gyakran jelentkezik vashiány, s ez nemcsak vérszegénységgel fenyeget, hanem gyermekeknél egyéves korig az értelmi fejlõdésben is maradandó károsodást okozhat.
Az ember számára a legfontosabb kalciumforrás a tej és a tejtermékek. Azoknál a vegánoknál, akiknek az étrendjében nem szerepel tej és tejtermék, igen gyakori a csontritkulás vagy a csonttömeg csökkenése, mert a növények csak igen kis mennyiségben tartalmaznak kalciumot, viszont sok növényfajtában olyan anyag van, amely gátolja a kalcium felszívódását. A csontritkulás és következményei jóval késõbb, 10–20 vagy még több évvel késõbb jelentkeznek, amikor kezelésük már majdnem lehetetlen.
A B12-vitamin kizárólag állati eredetû élelmiszerekbõl kerülhet a szervezetbe. Vegyes táplálkozás esetén ennek a vitaminnak a bevitele 70 százalékban a húsból és húskészítményekbõl, 20 százalékban tejbõl és tejtermékekbõl, 10 százalékban pedig tojásból történik. Ebbõl az következik, hogy az állati eredetû ételek mellõzésébõl a szervezetben B12-vitaminhiány keletkezik, ami elõidézhet vérképzésbeli, idegrendszerbeli és gyomor-bélrendszeri zavarokat.
Mindent összevetve megállapíthatjuk, hogy a vegetarianizmusról nem lehet azt mondani, hogy jó vagy rossz táplálkozási forma. A vegán táplálkozás szélsõséges formái azonban súlyos veszélyt rejtenek, elõsegíthetik különféle betegségek elõbbi vagy sok évvel késõbbi kialakulását. Szakemberek azt is mondják, hogy a kizárólag növényevés gyermekek, várandós és szoptató anyák, valamint beteg emberek esetében nagyon veszélyes és káros. A vegán táplálkozás elõnyeit csak azok élvezhetik, akik szakszerû elõképzettséggel rendelkeznek, étrendjüket úgy állítják össze, hogy szervezetük ne érezze hiányát semmilyen alkotóelemnek. Sok szakember azt állítja, hogy inkább tartsunk hetente egyszer 24 vagy 36 órás, negyedévenként háromnapos böjtöt. Mert ez idõ alatt szervezetünk megtisztul, újabb energiával töltõdik fel. 
Fáy Gábor (Forrás: csaladikor.co.yu)
 
Oldal nyomtatsa
Stressz-teszt
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ,
apa vagy fiú? 

tovább>>>
 
Csatlakozók
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született:
1928-03-21

Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született:
2008-04-19
 



Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.