Üres bölcsőt ringat...
Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna,
de nem lehetett
Tudod, a számla nagy,
a munka se vár
S jött a hír, hogy
a fiam már jár...

tovább>>>
 

Miért jobb a barna kenyér?


Felvetődik a kérdés: miért olyan fontos, hogy milyen legyen a kenyerünk? Milyen tápértékbeli különbség fedezhető fel a finomított fehérliszt és a teljes kiőrlésű liszt között? Búzaliszt esetében az energiatartalom (1460-1575 KJ) és a fehérjetartalom (12,3-14,4g/100g) nagyjából megegyezik. Ugyanakkor a gabonafehérje táplálkozástani értéke (aminosav összetétele) jóval gyengébb a fehérliszt esetén, hiszen a héjrész és az alatta lévő vékony réteg (aleuron) értékes aminosavai elvesznek a hántolás során. A zsiradék tartalomban is észlelhető különbség van a teljes kiőrlésű lisztben lévő csírarész olajtartalma miatt. A legjelentősebb eltérés azonban a vitaminok, ásványi anyagok és ballasztanyagok (rostok) mennyiségében jelentkezik. A finomítási művelet (hántolás, szitálás) utáni termékben – tehát a finomliszt esetén - az E-vitamin 10 %-a, a B1 vitamin 25 %-a, a B2 és B6 vitamin 33 %-a marad csak vissza. Az ásványi anyagoknál szintén hasonlóak az értékek: a kalcium és foszfor harmadrészére, a vas negyedrészére, a cink és réz tizedrészére csökken a végtermékben. A rosttartalom az eredeti érték mintegy 35 %-a. Összességében elmondható, hogy a gabonafélék korpa- és csírarészének eltávolítása során a létfontosságú vitaminok és ásványok 65-90 % -a eltávozik. Az így előálló termék rendszeres, naponkénti fogyasztása nem tudja kielégíteni a szervezet szükségleteit, így hosszabb-rövidebb időn belül hiány jelenhet meg. A felnövekvő generáció gyengébb terhelhetősége, mentális és idegi labilitása, és a fiatalkori emésztési zavarok – egyebek mellett – talán a finomított gabonákkal is kapcsolatba hozhatóak. (B-vitamin hiány, gyengébb csontozat, székrekedés) Általánosságban is kimondható „axióma”, hogy: a népélelmiszerek összetételének mesterséges megváltoztatása népbetegséget von maga után. A rost és tápanyaghiányos gabonatermékek sajnos szerepet kapnak a keringési, emésztőszervi és fogbetegségek kialakításában, de befolyásolják például a cukorbetegség lefolyását vagy az immunrendszer működését is.
 
 
Mi a megoldás?  
De hogyan valósítható meg a teljes értékű gabonák rendszeres fogyasztása, ha - az átlagos keresetet alapul véve – szinte megfizethetetlen egy többtagú család számára a barna kenyér? Hogyan vihető át a gyakorlatba az elméleti tudomány? A felvetett kérdés mindenképpen elgondolkodtató, bár van azért néhány lehetőség. A fehérliszt mindennapi használatához képest az ún. Graham-liszt nagy előrelépést jelent. Sajnos ez sem a teljes gabonaszem megőrléséből származó lisztféleség. A finomliszthez megfelelő mennyiségű korpát keverve igen magas rosttartalmú terméket állítanak elő, a búza csírarésze azonban itt is hiányzik. Ha azonban a Graham-liszthez kb. 1 % mennyiségű búzacsírát keverünk, megközelíthetjük a teljes búzaszem értékét. Sajnos a fehérliszt azonban más szemcseméretű mint a hozzákevert korpa és csírarész, így a bélszerkezet a kelesztés során nem lesz optimális, s nehezen készíthető belőle tetszetős termék. (Ennek oka az, hogy a nagy korpaszemcsék megkötik a víz egy részét, majd sütéskor „eldobják”, így a kenyér „összeesik”) Mégis, első lépésként, a sütemények készítésekor, palacsinta sütésekor megpróbálhatjuk kiváltani a fehérliszt egy részét Graham liszttel, ezzel párhuzamosan az üzleti fehér kenyerek, péksütemények mennyiségét csökkenthetjük le. Az igazi megoldást azonban a házi sütésű kenyér jelenti. Akinek nincs ideje kézzel kenyértésztát dagasztani és otthon megsütni, javasolható a kenyérsütő gép használata. Manapság 18-20 ezer forinttól kapható jó minőségű kenyeret előállító készülék; csak az alkotókat kell összeönteni, majd a gép elvégzi a dagasztást, kelesztést és a sütést. Ezután már „csak” a teljes őrlésű vagy Graham-liszt beszerzése van hátra, amely szintén a drágább árfekvésű termékek közé sorolható. Házilag is keverhetünk a fehérlisztbe búzakorpát (kb. 10%-ban) és búzacsírát (1%). Sokan döntenek azonban úgy, hogy a megvásárolt búzából otthon készítenek frissen őrölt lisztet elektromos vagy kézi háztartási malom segítségével. (Hazánkban is kaphatóak ilyen berendezések, áruk 55-65 ezer forint között mozog.) A malom előnye a Graham liszttel szemben, hogy a búzát (lehetőség szerint malmi koptatáson átesett, szennyeződés mentes biobúzát) teljes egészében leőröljük, a korpa és a csíra rész is azonos szemcseméretű, jobban felkel a kenyér, és stabilabban megtartja térfogatát, a megfelelő bélszerkezeti váz miatt.
 
Ilyen módon rendkívül ízletes és tápláló, házi készítésű kenyerek készíthetőek, sőt egyéb gabonák lisztjeit is felhasználhatjuk. (kukorica, köles, rozs, zab vagy zabpehely, árpa) Igaz, hogy a kenyérsütő gép és a háztartási malom ára összesen mintegy 70-80 ezer forintot is kitehet, mégis – az egészségvédelem mellett – a gazdaságosság érve is felhozható a védelmükben, főképpen a nagyobb családok esetén. Gondoljuk csak el, hogy a házi teljes kiőrlésű kenyér ára ez esetben csak alig több a búza áránál. (az élesztő, a só és némi áramköltség adódik hozzá) Így néhány év alatt tulajdonképpen visszahozza az árát, nem beszélve a magasabb tápértékről. (Megjegyzendő, hogy nem is szükséges minden családnak háztartási malmot vennie, elég, ha 2-3 család összefog, és beruház erre).
 
Összefoglalva, olcsóbbá és természetesebbé tehető az előállítás, ha házilag próbálunk kenyeret sütni akár kézzel, akár géppel, nem beszélve a kellemesebb ízről és illatról. Akinek azonban nincs kedve és ideje házi kenyér készítéséhez, gyakrabban próbáljon meg rostban gazdagabb pékárukat beszerezni és fogyasztani. A natúr pelyhek és adalékanyag mentes müzlifélék szintén jó lehetőséget kínálnak az egészségvédő táplálkozás kivitelezéséhez. (Forrás: Pilis-Vet Kiadó)
Oldal nyomtatsa
Stressz-teszt
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ,
apa vagy fiú? 

tovább>>>
 
Csatlakozók
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született:
1928-03-21

Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született:
2008-04-19
 



Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.