Üres bölcsőt ringat...
Hétfő volt, mikor született
Én kivártam volna,
de nem lehetett
Tudod, a számla nagy,
a munka se vár
S jött a hír, hogy
a fiam már jár...

tovább>>>
 

A koleszterinszűrések eredményei című kutatás összefoglalása


A KOLESZTERINSZŰRÉSEK EREDMÉNYEI - ÖSSZEFOGLALÁS 2007. április
A GfK Hungária Piackutató Intézet munkatársai a nemrégiben lezajlott országos koleszterinszűrések helyszínein 2676 főt kérdeztek meg – kérdőíves tesztformában - arról hogy a magyar lakosság számára mennyire jelent központi kérdést az egészséges táplálkozás illetve a sport. A kérdések fontos részét képezte, hogy a felmérésben résztvevő szenved-e valamilyen krónikus betegségben, érintett-e olyan kritikus betegségcsoportban, mint az elhízás, a szív és érrendszeri megbetegedés, valamint a cukorbetegség. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek szednek-e rendszeresen gyógyszert, s hogy milyen rendszerességgel ellenőriztetik koleszterinszintjüket.

Újabb riasztó adatok:
fiatal elhízottak, középkorú hipertóniások, rendszeres gyógyszerszedők
A válaszadók 43 százaléka ismerte el, hogy valamilyen krónikus betegségben szenved. A nemek közötti megoszlás tekintetében nincs különbség, azaz férfiakat és nőket ugyanolyan arányban érintenek krónikus betegségek. A 30 év alattiak csupán 8 %-a, míg a 30-39 éves korosztály 16 %-a szenved krónikus betegségben. A 40-49 évesek közül már minden negyedik(!), az 50-59 évesek között pedig már majdnem minden második megkérdezettet érint valamilyen tartósan fennálló betegség. Ez az adat a 60-69 éveseknél 43%, a 70 év felettiek esetében csökkenő tendenciát mutat, már csak 28%.

Betegségcsoportok
Az összes válaszadó egyharmada számolt be hipertóniáról, majdnem minden negyedik embert érint valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedés, 13 százalékuk elhízott és csupán 9 százalékuk szenved cukorbetegségben.

a) Elhízottak
A válaszadók közül (BMI érték alapján) négyből három legalább a túlsúlyos kategóriába tartozik, az egészséges, normál súllyal rendelkezők aránya csupán 30%. Az összes megkérdezett 2 százaléka súlyosan elhízott, 22 százaléka elhízott, 43 százaléka túlsúlyos, 30 százaléka egészséges és 3 százaléka alultáplált.
A 19 év alattiak körében kimagaslóan vezet az elhízás problémája, csaknem minden negyedik 19 év alatti válaszadó szenved ebben a betegségben. De ebben a korosztályban már megjelenik (22%) az alultáplált kategóriája is. A 20-29 éves felnőtt fiataloknál az alultápláltak aránya visszaszorul 11%-ra, de növekszik a legalább túlsúlyosak aránya 8%-al (38%).
A 30-39 éveseknél a normál testsúlyúak aránya 50% körül van, a 40-en túliak eestében ez az arány lényegesen csökken, a 60-69 évesek korcsoportjában már csupán 17%-os. Az iskolai végzettség alapján elmondható, hogy a képzettek esetében nagyobb arányú a normál(egészséges) testsúlyúak aránya.

b) Hipertóniások és elhízottak
A 20-29 évesek között a fenti betegségcsoportok a legalacsonyabb arányban vannak jelen, a megkérdezettek 7%-a szenved hipertóniában, míg 5 százalékuk elhízásban. A 30-39 éveseknél minden tizedik esetben beszélhetünk magas vérnyomásról, az elhízottak aránya ebben a korcsoportban még viszonylag alacsony, mindössze 7 százalék. A 40-40 évesek korcsoportjában is vezető megbetegedés a hipertónia, a válaszadók 19% szenved a magas vérnyomástól, az elhízottak aránya már 11%-os.
Igazi ugrás az 50-59 évesek csoportjában észlelhető, ahol már minden harmadik megkérdezett említette a hipertóniát, a 60-69 éveseknél már minden második esetben fennáll a magas vérnyomás kockázata. 70 év felett a hipertóniások aránya nem változik viszont a szív és érrendszeri megbetegedések aránya 41%-ra emelkedik. Mint köztudott a magas vérnyomás inkább az idősebb embereket veszélyezteti, az 50 éven felüliek korcsoportjának 35 százaléka jelezte a problémát.

Azok körében, akik ismerték vérnyomás értéküket és értékelhető választ adtak, összességében majdnem kétharmaduk (63%) normális vérnyomással rendelkezik, míg a maradék egyharmad magassal értékkel bír. A válaszadók férfiak és nők közel azonos mértékben adtak meg normális tartományba eső vérnyomás értékeket (60% férfi, 64% nő).
Az iskolázottság és a vérnyomás normális értékének aránya egyenes arányban van egymással, vagyis minél iskolázottabb valaki, annál valószínűbb, hogy a vérnyomása a normál értéket mutat. Iskolai végzettség tekintetében a felsőfokú végzettséggel rendelkezők illetve a szakmunkásképzőt végzettek csoportjában a legalacsonyabb a hipertóniások aránya, legmagasabb a középiskolát végzetteknél, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni az adott csoport kor szerinti összetételét sem.

c) Gyógyszerszedők
Az összesített adatok szerint a válaszadók 56 %-a szed valamilyen gyógyszert rendszeresen. Sajnos az életkor növekedésével a betegségek aránya is növekszik az egyes korcsoportokban, ennek megfelelően ugyanez jellemző a gyógyszerszedési szokásokra is.
Míg a 19 év alattiak csupán 4 százaléka, a 20-29 évesek 12%-a, 30-39 évesek korcsoportjában már 20 százalék, a 40-49 évesek körében pedig már minden harmadik ember szed rendszeresen valamilyen gyógyszert
Figyelemre méltó, hogy az 50-és 60 év közöttieknél 59%-ra duzzad a gyógyszerszedők aránya, de igazi ugrást a 60-69 évesek jelentenek: 10 idős lakosból nyolc fogyaszt rendszeresen valamilyen gyógyszerkészítményt. A 70 évesnél idősebbek már 90 százalékát kezelik gyógyszerrel.
Az összesített eredményekből kiderül: az általános iskolát végzettek 74 százaléka rendszeres gyógyszerszedő, míg a középiskolai- és a felsőfokú végzettségűek 49 százaléka.

Emelkedő koleszterin- és vércukorszint

Vizsgálatok gyakorisága
Általánosságban elmondható: a válaszadók átlagosan 70 százaléka évente legalább egyszer elmegy koleszterin-, vérnyomás- illetve vércukorszint ellenőrzésre. Jelentős eltérés tapasztalható férfiak és nők tekintetében: a férfiak 29%-a, míg a nők 38%-a említette, hogy évente jár szűrővizsgálatokra. (A kor előrehaladtával a válaszadók egyre gyakrabban járnak el ellenőrzésre.) A fiatalok esetében a gyakran vizsgálatra járók száma csekélynek mondható (15-19 évesek: 10%; 20-29 évesek 9%), addig a 30-39 évesek esetében már 16%-ra nőtt a részarány. A 40-49 évesek jelentősebb hányada (22%-a), az 50-59 évesek 36%-a, és 60 év felettiek már 46%-a választja évente a többszöri ellenőrzést. A felmérésből kiderül: a képzettség növekedése nem igazán befolyásolja azt a tényt, hogy a magyar lakosság milyen gyakran ellenőrizteti egészségi állapotát.

Vércukorszint
Azon válaszadók, akik tudják vércukorszintjüket, meglehetősen nagy arányban számoltak be magas vércukorszintről (a megkérdezettek 47 százalékának 5,5 felett van a vércukorszintje). A nők és a férfiak esetében a normál vércukorszint aránya teljesen hasonló, mindkét esetben átlagos körüli értéket mutat. A nők 22 százaléka, míg a férfiak csupán15%-a rendelkezik 4.5 alatti vércukor értékkel, a magas tartományban pedig arányaiban a férfiak vannak többen (51%). Jellemző, hogy minél idősebb a válaszadó, annál valószínűbb, hogy magas a vércukorszintje. Az iskolázottság szempontjából vizsgálva a kérdést: a képzettek esetében nagyobb arányú az alacsony illetve a normál vércukorszint.

Koleszterinszint
Az eredmények alapján kiemelhetjük, hogy a felmérésben résztvevők több mint a fele nem az egészséges, 5 alatti értékű-, hanem ennél magasabb koleszterinszinttel rendelkezik. Nincs különbség férfiak és nők tekintetében a koleszterinszint egészséges és magas arányai között.
Az életkor emelkedésével az emelkedett és a magas koleszterinszint értékek részarányai növekedést mutatnak. Míg a felmérésben szereplő 19 év alatti fiatalok csupán 14%-a rendelkezik emelkedett koleszterinszint értékkel, addig a 30-39 éveseknél ez az arány már 38 százalékra emelkedik. A 40-49 évesek körében 47 százalék illetve az 50-59 évesek kategóriájában már minden második megkérdezett legalább emelkedett koleszterinszintről számolt be. A résztvevők végzettsége szerint minden második felsőfokú végzettségűnek normál értékek közé esik a koleszterinszintje.

Egészséges táplálkozás és sport

A felmérésbe bevont válaszadók mindösszesen 8 százaléka állította, hogy számára a táplálkozás központi kérdés, csak egészséges ételeket fogyaszt, 54 százalékuk odafigyel táplálkozási szokásaira és a lehetőségeihez mérten próbál egészséges ételeket fogyasztani. Azok körében, akik válaszoltak a kérdésre, a nők 10%-a, a férfiak csupán 6%-a táplálkozik többnyire egészséges ételekkel.
A korcsoportok szerinti bontás alapján elmondható, hogy a 19 év alatti fiatalok 20%-a táplálkozik nagyon egészségesen, illetve a 20-29 évesek korcsoportjában is már minden hatodik felnőtt fiatal figyel komolyan táplálkozására.
A hajadon/nőtlenek csoportjának 17%-a vallotta, hogy szigorúan egészségesen táplálkozik addig ez a párkapcsolatban élők csupán 8%-ra vonatkozik.
Az iskolai végzettség szempontjából többnyire a középiskolát végzettek és a diplomások állítják azt, hogy számukra a táplálkozás központi kérdés

Sport
A válaszadóknak majdnem a fele egyáltalán nem sportol, csak minden harmadik állította, hogy néha végez valamilyen testmozgást és mindösszesen 21 százalékuk vallotta, hogy rendszeresen sportol. A nemek tekintetében nem fedezhető fel különbség, a nők, a férfiak sportolási szokásai nem térnek el az országos átlagtól.
A korcsoportok szerinti bontás alapján elmondható, hogy a fiatal (15-19 éves) megkérdezettek a legaktívabb sportolók, csupán 7%-uk említette, hogy egyáltalán nem sportol.
Míg a 20-29 évesek több mint háromnegyede legalább alkalomszerűen sportol, a 30-39-éveseknél már 42%-ra csökken az aktívan sportolók száma és a 40-49 éves korosztálynak már csak a fele választja a sport valamelyik formáját. Egyébként ez az a korcsoport, amelyben legkevesebb rendszeres sportolót találtunk.
Általánosságban elmondható: minél magasabb valakinek az életkora annál valószínűbb, hogy egyáltalán nem sportol.

Forrás: www.koleszterinszint.hu

Oldal nyomtatsa
Stressz-teszt
Veszélyben van-e és ha igen, milyen mértékben a veled élő férj, társ,
apa vagy fiú? 

tovább>>>
 
Csatlakozók
Legidősebb csatlakozó tagunk ekkor született:
1928-03-21

Legfiatalabb csatlakozó tagunk ekkor született:
2008-04-19
 



Utolsó frissítés:
2012. 02. 18.